Vannak táncok, melyek elsajátításához egy élet is kevés; vannak olyanok, melyeknek lépései szakdolgozattal érnek fel – és van a hóra.
Igen, egy tánc, amit körben vagy sorban, hárman vagy százan, jobbra vagy balra, lassan vagy gyorsan, vígan vagy búsan – de máris kivirulva –, kipirulva, ellazultan, felengedve- s szabadultan, járunk együtt mindig újra, nem kizárt, hogy hóról hóra.
Ebből a fordulatos táncból kaphat ízelítőt minden hölgy, aki ellátogat a Zsidóház Szentendre Női Klubjának decemberi eseményére.
Jelige: hórát járunk, mégsem lépünk hóra!
